A bambusz szára

A bambusz egyik legfontosabb, illetve, talán legdekoratívabb részét, a szárát elemezzük ki az alábbi írásban. Részletes bemutatás, ábrával, hogy tökéletesen megértsük, hogyan épül fel a bambusz ezen része.

Az alábbi ábrán látható egy Phyllostachys fajta szárának darabja. A szárak a rizómákból fakadnak, vagy nőnek ki, mint egy oldalág, függően, hogy a rizóma pachymorf vagy lemptomorf.

A szár, mint a bambusz többi főbb szerkezeti része, osztott növekedésben vesz részt, amely a nóduszok és nóduszközök /internóduszok/ váltakozásából áll. Ezen belül is két növekedési szakaszt különböztetünk meg: magát a szár növekedési szakaszát és az ágak kifejlődésének szakaszát /az ágak a nóduszoknál ágaznak el/. Ezek a ciklusok különállóak, de egyes esetekben egyszerre is történhetnek.
A szár a rizómából fejlődik ki, mint egy, a nóduszok és nóduszközök öszetömörített rétegeiből álló sorozat.

A hajtás, földalatti növekedése során vizet választ ki a hajtás csúcsán, ezzel megkönnyítve a föld áttörését. A nagyon száraz talajon nedvességfoltot is láthatunk, amely azt jelzi, hogy a szár már a fejszín közelében van, és hamarosan megjelenik.

Új hajtások

Az egyik legcsodálatosabb dolog amit a bambusz nyújt, nem más, mint az új hajtások megjelenése. Igazi megszállottként kutatni a talaj felszínét új hajtások után, minden reggel, akár néhány óránként leellenőrizni, hogy mennyit nőtt az adott hajtás vagy esetleg összehasonlítani, hogy mekkora növekedés tapasztalható a szárátmérőben a tavalyi hajtásokhoz képest… Aki bambusz gondozásra adja a fejét, azt könnyen rabul ejtheti ennek a különlegességnek a varázsa.

Az új hajtások a legtöbb esetben nagyon színesek, a hajtás fölső része akár barnában, lilában, pirosban vagy rózsaszínben is pompázhat. Ezen felül finom szőrök is boríthatják, amelynek sűrűsége és vastagsága változó. A hajtás karakterisztikája nagyon fontos szempont nemzetség, faj vagy fajtameghatározásnál. Példának okáért; A Phyllostachys nemzetségben nagyon sok, szinte teljesen megegyező bambusz található. Ilyen esetben sokszor csak a fiatal hajtásokról lehet meghatározni, hogy milyen fajta is pontosan.

A “hajtási szezon” (ahogyan egyes lelkes bambuszrajongók nevezik) a legtöbb mérsékelt övi bambusznál a késő tavaszi – kora nyári időszakra tehető, amikor az időjárás elkezd melegedni és a napi középhőmérséklet 5°C körül alakul. Van azonban néhány bambusz, amely már hamarabb hoz hajtásokat; A Fagesia robusta például a hideg februárban kezd el hajtani. A másik véglet a Phyllostachys bambusoides faj, amely június végén, július elején hozza hajtásait. Néha előfordul, hogy ősszel is növekedésnek indul 1-1 rügy, de ezek magasságban és átmérőben is elmaradnak a tavaszi “szezonhoz” képest.
A trópusi bambuszok, ezzel ellentétben egész évben készek új hajtásokat hozni.

Sulcus

A legtöbb bambusz szára többé-kevésbé henger alakú, bár a vastagabb szárak keresztmetszete inkább ovális. Pár bambusznál fellelhető a száron egy lapos barázda, bemélyedés a nóduszközök valamely oldalán. Ezt hívjuk “sulcus”-nak. Ez némely nemzetség esetében alig észrevehető, ilyen például a Semiarundinaria, míg más nemzetségeknél nagyon erőteljesen kivehető pl.: Phyllostachys.

Szárszín

Egy élő bambusz alapszíne a zöld. Minden ettől eltérő szín, színkombináció a szárfal külső rétegének a mutációja. Az alapszíntől leggyakrabban megtalálható eltérések; a sárga szár, sárga szár zöld csíkkal a sulcusban, zöld szár sárga csíkkal a sulcusban. Ezen kívül más színek is elérhetőek, mint például a fekete szár a Phyllostachys nigra esetében, esetleg piros szár, amellyel a Himalayacalamus falconeri Damarapa rendelkezik. Sajnos utóbbi nehezen él meg hazán éghajlatán. Néhány faj szára fiatalon viaszos réteggel rendelkezik, amitől szürkés, fehéres vagy éppen kékes színben pompázhat.

Ágak

Az összes fás szárú bambusz rendelkezik ággal, amely a nóduszoknál nő ki, váltakozva mindig az ellentétes oldalon. Az egyik legfontosabb dolog ami megkülönbözteti a bambuszokat más fűféléktől, az nem más mint a fás ágak jelenléte. Minden bambusz rendelkezik ággal, melynek száma, iránya nemzetségenként eltérő.
Az ágak fejlődésének ideje szintén eltérő; a Phyllostachys nemzetségben az ágak rügyei a szárral egy időben fakadnak meg és indulnak növekedésnek a növény alsó részétől a csúcsáig, míg más nemzetségeknél (Fargesia, és egyes nagyobb méretű Pleioblastus fajok) csak a szárak teljes kifejlődése után indul meg az ágak növekedése a csúcstól a növény alja felé haladva.