A rizóma

Pontosan mi is az a rizóma?

A gyöktörzs (gyökértörzs, rizóma) egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, földalatti módosult szára. Kettős szerepe a tápanyag raktározása és az ivartalan szaporodás. A növény ezzel vészeli át az év számára kedvezőtlen időszakát. A hideg vagy szárazság múltán belőle föld fölötti hajtások sarjadnak. Többnyire hajtáseredetű gyökerek, rendes vagy járulékos rügyek és pikkelyszerű allevelek, valamint a föld feletti hajtások alapi részei nőnek róla.

Kétfajta rizómatípust fogunk vizsgálni; Az első a leptomorf, míg a második a pachymorf.

A leptomorf:

A legtöbb mérsékelt övi bambusz, ilyen típusú rizómával rendelkezik. A tipikus leptomorf rizóma többé-kevésbé hengeres, vékony és hosszúkás. Átmérője legtöbbször vékonyabb, mint a szárak, amelyek kinőnek belőle. A nóduszközök szimmetrikusak, üregesek és a hosszuk nagyobb, mint a vastagságuk. A legtöbb nemzetségnél a nóduszok észrevehetően vastagabbak a nóduszközöknél, bár van néhány kivétel. Minden nódusznál megfigyelhető egy-egy alvó rügy, bár néhány kivételes esetben |pl.: Sasa| két vagy több nódusz távolságra is lehet egy-egy rügy. Az oldalsó rügyek általában alvó állapotban maradnak hosszabb időtartamra, habár 3-4 szezon után jelentősen csökken a csírázóképességük. A legtöbb rügyből szár hajt, míg egyes rügyekből rizóma lesz. A hajtások sűrűsége ennél a rizómatípusnál elég nyitott, a szárak többnyire szétszórtan helyezkednek el. A terjedés gyorsaságát nagyon nehéz meghatározni, mivel 15cm és 5m közé tehető, mindez hidegebb éghajlaton. Példaként, kontinentális éghajlaton a Phyllostachys nigra igen lassan terjed. Melegebb klímájú területen akár évi 8 métert is behálózhat a föld alatt a gyökérrendszer.

A pachymorf:

Ez a rizómatípus gyakori a trópusi és szubtrópusi eredetű bambuszoknál, habár előfordulhat magasan fekvő mérsékelt övi régiókban élő bambuszoknál is (Pl.: Fargesia). Ez a típus rövid és vastag, melynek rügyei szinte minden alkalommal szárrá alakulnak. A rizómák átmérője -ennél a rizómánál- zömökebbek, a szár vastagságánál. Mivel a hajtások, rendszerint a felszínre törnek, a szárak nagyon közel helyezkednek el egymáshoz képest, így nagyon sűrű csoportot alkotva. A terjedési sebessége igen lassú; hideg éghajlaton 10-15 cm mondható átlagosnak egy évben. Melegebb éghajlaton sincs számottevő különbség.

Gyökerek:

A valódi, tápanyagokat és vizet szállító gyökerek a rizóma nóduszainál vannak jelen, melyek szálai véletlenszerűen ágaznak el. Ezek a növény legvékonyabb részei. A rizómák és gyökerek által alkotott hálózat ritkán hatol mélyre; a legtöbb fajta 30-35cm-es mélységig terjed. Elsődleges feladatuk a víz és a tápanyagok felvétele a talajból, de a rizóma megkapaszkodását is segíti, amennyiben az a felszínre kerül.